A cigányok vándorlása és története

A cigány írásbeliség pár évtizedes múltra tekint csak vissza, így a régi írott források, melyek a cigányság említését tartalmazzák, mindig más népektől származnak, és nem ritkán még az sem teljesen bizonyos, hogy ténylegesen a cigányságra vonatkozó adatokról van bennük szó. Világos, hogy teljesen más képet alkot egy kívülálló valamely kultúráról, mint a benne élő - emlékezzünk vissza Horace Miner Iakirema törzsről szóló leírására! Ez a régi korokban sem volt másképp: egy perzsa történetíró csak perzsa szemmel láthatta a cigányságot, így saját "szemüvegén" keresztül adhatott róluk leírást az utókor számára. Gondoljunk csak vissza a népelnevezések és eredetmondák esetén a külső (más népek által alkotott) és belső (cigányság által használt) elnevezések és történetek különbözőségeire! Egészen másképp nyilatkoznak magukról és másképp írnak róluk.

A kevés írott emlék mellett a népvándorlás irányát, vonalát segítenek feltérképezni az összehasonlító nyelvészet kutatási eredményei, erre nagyobb biztonsággal támaszkodhatunk. Elég könnyű belátni, hogy ha egy cigány nyelvjárásban vannak örmény, török, görög, román, stb. jövevényszavak, akkor az adott nyelvjárást beszélők csoportja érintkezésbe került ezekkel a népekkel, tehát a jövevényszavak eredete mutatja az adott csoport vándorlási útvonalát, a jövevényszavak mennyisége pedig az adott területen eltöltött idő hosszát. Minél tovább éltek, kereskedtek, kóboroltak egy ország területén, annál több elemet vettek át az adott ország nyelvéből. Már csak az a kérdés, hogy mikor voltak az adott területen. Ehhez azt kell megvizsgálni, hogy milyen szavakat, milyen formában vettek át, az örmény, török, stb. nyelvtörténet ismeretében lehet következtetni arra, hogy mikor élhettek ott, mikor vehették át ezeket a szavakat.

Az őshaza elhagyása. Miért hagyták el Indiát?

Az egyik lehetséges elmélet szerint külső támadások, hódítások miatt kényszerültek menekülésre, az őshaza elhagyására; ezt az elméletet támaszthatja alá az a tény, hogy a fejlett India gazdag kincseire több hódító nép is szemet vetett, több háborús konfliktus, hódítás is feldúlta a cigányok által lakott területek addigi békéjét.

Egy másik elmélet gazdasági okra vezeti vissza az őshaza elhagyását: a cigányok által űzött foglalkozások piaca telítődött, nem volt igény termékeikre, szolgálataikra, ezért megélhetésük biztosítása érdekében olyan új piacokat kerestek - Indián kívül -, ahol hiányszakmát jelentett tevékenységük.

Kutatók véleménye szerint nem kell két külön elméletben gondolkodnunk, és az egyiket elfogadni, a másikat hibásnak minősíteni, hanem könnyen lehet, hogy a politikai és gazdasági okok egymást erősítő folyamatokként indukálták az Indiából való kivándorlási hullámokat.

 Mikor hagyták el Indiát?

Az első kivándorlási hullámot feltehetően a Kr. u. 5. századra datálhatjuk, amikor gazdasági okok mellett a hun hódítások is elindíthatták a migrációt.

A második kivándorlási hullámot a 8. századra tehetjük, ekkor Észak-Indiában jelentős átalakulások zajlottak, háborúk, hódítások, egész területek elnéptelenedése és új népekkel történő betelepítése jellemezte a 700-as évek Indiáját. Ekkor sokan vándoroltak nyugat felé, szétszóródtak Perzsia, Afganisztán, Örményország és a Bizánci Birodalom területén.

A 11. században nagy mohamedán (török) hódítási hullám söpört végig ezen a területen, továbblendítve Bizáncból és Örményországból a cigányokat, akik már az első és második hullámban elhagyták az őshazát és máshol éltek, majd a mohamedán hódítás, elérve Indiát, elindíthatta a harmadik kivándorlási hullámot, melyet tehát a 11. századra tehetünk, oka részben a háború előli menekülés, de a muzulmánok sok indiait (valószínűleg cigányokat is) szándékosan is áttelepítettek Perzsiába.

Vándorlás

A romák vándorlásáról tehát elmondhatjuk, hogy az 5. században indultak el első csoportjaik Indiából, és a középkor végén, a 13. század környékén már biztosan megérkeztek Európába. Minden európai cigányul beszélő csoport nyelvében a közös stabil szókincs kb. 1000-1500 szóból áll, melyek a szanszkrittel rokon indiai alapok mellett perzsa és görög jövevényszavakat is tartalmaznak, ezek alapján feltételezhető, hogy Európáig többé-kevésbé együtt vándoroltak.

Az Európába való megérkezés, a cigányság életmódja és a velük kapcsolatos előítéletek kialakulása szempontjából fontos a kor szellemiségének megértése. A középkor végén járunk, amikor a kereszténység meghatározó jelentőséggel bírt az élet minden területén. Nagyon szigorú erkölcsi szabályok határozták meg a viselkedést, a művészetet, az öltözködést, stb. Ekkoriban a művészetekben tilos volt például a meztelen test ábrázolása - ezt az ókor után majd csak a reneszánsz fedezi fel újra -, az aszkézis, önmegtartóztatás, vagy akár az önsanyargatás volt az ideál, az evilági életet a bűnöktől terhelt időszaknak tekintették, amelynek célja, hogy úgy tudjunk élni, hogy felkészüljünk az üdvözülésre, minden cselekedet és gondolat felett pallosként lebegett az örökkárhozat réme.

A vezeklés, zarándoklás, bűnbocsánat elnyerése elismert tevékenységek voltak, az erkölccsel ellenkező cselekedetek azonban megbotránkoztatást keltettek. Ebbe a világba érkeztek meg az öltözködésükben viszonylag harsány, ékszereket viselő, mulatozó, táncoló, az élet apró örömeit élvező, jóslással is foglalkozó, vándorló életmódot folytató romák. Az erősen vallásos (keresztény) Bizánci Birodalomban természetesen nem nézték jó szemmel az eretneknek minősített19 medvetáncoltató, kuruzsló és jövendőmondó cigányok megjelenését, működését. Valószínűleg a nép körében volt rájuk igény, különben nem születtek volna ellenük rendeletek; pl. utasították a népet, hogy ne fogadják be az athinganoszokat, és aki jósoltat velük, annak öt éves Egyházból törtnő kiátkozás a büntetése.

Tehát a cigányság fogadtatása vegyes: mindenképpen fontos, hogy idegenként, ellenségként tekintett rájuk a politikai, vallási hatalom, mert megbotránkoztatóan viselkedtek az ő erkölcseik szerint, ráadásul az egyszerű emberek számára olyan dolgokat - szórakozás, zene, tánc, jövőbe látás - kínáltak, amire igény volt, de az elvárt viselkedéssel élesen szemben állt. Az egyiptomi eredet képzete - talán az okkultizmussal való kapcsolat miatt - már a bizánci tartózkodás alatt felmerült.

                                                                                                         Forrás: sulinet.hu

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyok

https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288257/file/romologia.pdf