Babonák, hiedelemvilág

A romák erősen hisznek a túlvilágban, illetve a túlvilág és a mi világunk közötti kapcsolatokban, vagyis a szellemjárásban, a halottak visszajárásában, a sorsban, szerencsében, segítő és ártó lényekben, boszorkányokban, ördögökben.

Számos olyan, sokszor tudattalanul, rutinosan végzett tevékenységet írhatunk le, melyek a balszerencse, és az ezt előidéző lények elleni cselekvésként vannak jelen a cigányok mindennapjaiban. Ha jobban belegondolunk, sok magyar is megfogja a gombját, ha kéményseprővel találkozik, fekete macskával való találkozás esetére is különböző praktikáink vannak... mert ki tudja, ártani, nem árt.

Minden közösségben más és más szokások alakultak ki, így ami az egyik csoportnál, az egyik faluban jellemző, az a másikban lehet, hogy ismeretlen. Ugyanakkor mivel a romák nagyon erősen védik saját világukat a gádzsóktól, könnyen elképzelhető, hogy a 60-as években megindult néprajzkutatóknak olyan szokásokat meséltek el, amik elég érdekesen hangzanak, még hihetőek, de semmi valóságalapjuk nincsen.

A gyermek születéséhez számos babonás tevékenység kapcsolódik. A gyermek születése és megkeresztelése között eltelt időszakot átmeneti időnek tekintik, amikor a gyermek lelke már ezen a világon van, de még nagyon nagy az átjárhatóság a másvilág felé. Ez abban is megnyilvánulhat, hogy a gyermek lelke megy vissza, vagy abban, hogy ártó szellemek jönnek át a túlvilágról, hogy a gyermekben kárt tegyenek. A gyereket a keresztelőig nem szabad kivinni a házból, mert elviheti egy szellem a lelkét, esetleg szemmel verhetik. Minden tükröt, mint a másvilágra nyíló kaput le kell takarni a gyermek megkereszteléséig a házban, nehogy visszaszökjön a gyerek lelke/álma32. Nagyon ügyelnek arra, hogy a gyerek ne láthassa meg a saját tükörképét a keresztelő előtt, mert akkor visszaszökhet a lelke a túlvilágra, és vagy"elromlik" a gyerek, vagy meg is hal. Hasonló rítusokat alkalmaznak akkor, ha halott van a háznál: ugyanúgy letakarják a tükröket, hogy a halott lelke ne tudjon visszajönni a házba.

A cigányok halállal kapcsolatos szokásait két alapvető gondolat határozza meg:

Ezután a temetéskor a sírba, kriptába a család anyagi helyzetétől függően több-kevesebb ételt, italt, dohányárut, de akár bútorokat, televíziót, pénzt, régen az elhunyt lovát is vele együtt temetik. Ez a magyar gondolkodásmód szerint értelmetlen fényűzés, magamutogatás és pazarlás, de a roma kultúra szerint ezzel lehet biztosítani azt, hogy a halottnak megadják a tiszteletet, és biztosítsák azt, hogy mindene meglegyen a túlvilágon... azaz ne legyen oka visszajönni és kísérteni.

A temetés után rendeznek egy halotti tort, ahol a halottnak is megterítenek, itallal, étellel kínálják, a toron részt vevők mindig az első korty italt a földre öntik, hogy a halottnak is legyen mit inni. A halotti tor nagyon nagy esemény, az egész kiterjedt rokonság részt vesz rajta, nem feltétlenül szomorú hangulatú, hiszen a virrasztás volt az, ami a gyász intenzív megélését jelentette, a toron a rokonokkal való együttlét hangsúlyos.

A cigányok hite szerint a halottak lelke kb. hat hétig még egy átmeneti állapotban van, nem lépnek át teljesen a túlvilágra, ezért ez alatt az időszak alatt minden nap megterítenek neki otthon, majd kb. negyven nappal a temetés után egy második tort is rendeznek, ami a túlvilágra való átlépést jelenti. Ezután már csak halottak napján terítenek meg otthon, ilyenkor, valamint nagyobb ünnepekkor: karácsonykor és húsvétkor a temetőbe is szoktak kivinni ételt és italt. Eddig az időpontig (40 napig) a házban ugyanúgy, mint a csecsemők születése utáni időszakban minden tükröt letakarnak vagy fal felé fordítanak a házban, hogy azon keresztül ne járjon vissza a halott lelke. Gyász idején a férfiak hat hétig nem vágják le szakállukat, de a hat hét leteltével le kell vágni, mert különben újabb halottat eredményez. Az asszonyoknál a gyász jele, hogy vágnak a hajukból.

A gyászoló cigány családban nem hallgatnak zenét, nem táncolnak, nem mulatnak, nem tartanak lakodalmat a gyászidő leteltéig, vagyis egy évig. Ebben az időszakban kerülni kell minden olyan helyszínt és alkalmat, ahol zene van, nem szeretnek gyászruhában fényképen szerepelni, mert a kép az elvesztett rokon hiányára emlékezteti őket.

Álljon itt a teljesség igénye nélkül néhány példa a romák babonáiból, szerencseváró praktikáiból 

Rostás-Farkas György gyűjtései nyomán (Rostás-Farkas, 1983).

• Sötétedés után nem szabad gyereket látogatni, mert elviszik az álmát. Ha mégis este jött valaki, madzagot kellett szakítnak a ruhájából, és a vánkosra tenni.
• Ha szoptatós anya látogatja meg a csecsemőt, mielőtt elmegy, a földre kellett fejnie egy kévés tejet, nehogy elvigye a másik asszony tejét; a szoptatós látogatót nem kínálják semmivel, nem ehet, nem ihat a látogatás alatt.
• Nem szabad a csecsemő talpát megcsókolni, mert akkor nem nő meg.
• A kihullott vagy kifésült hajat nem szabad kidobni, hanem ujjra feltekerni és tűzbe dobni, hogy ne hulljon ki a többi haj.
• A szemetet nem szabad kifelé seperni a házból, csak befelé, mert a szerencsét is kisepernék vele.
• A többször férjhez ment asszonyok szerencsétlenséget okoznak, sem szekérre nem szívesen veszik fel, sem újszülöttet nem látogathat, és általában megvetett és lenézett tagja a közösségnek, vagy akár ki is közösíthetik.
• A vásárra induló ember/szekér után kenyeret kell dobálni, hogy szerencséje legyen.
• Vásár előtt nem szabad enni, nehogy megegye a kereskedő a szerencséjét.
• A ló és a kutya ha elpusztult, családtagként temették el, sírjukat kereszttel jelölték, hitük szerint ugyanúgy tovább élnek a túlvilágon, mint az emberek.
• Részegség elleni praktika: a részeges ember italába szárított béka porát kell tenni, így egy életre megundorodik az italtól.
• Szemölcs ellen: a szemölcsöt száraz békával háromszor be kell dörzsölni, és utána hátranézés nélkül hátrafelé dobni, így kilenc nap múlva elmúlik a szemölcs.
• Ráolvasással (pl.: "Csúnya ördög cimborája, sátánokkal barátkozva, gonosz szellem, légy átkozva, pusztulj vissza a pokolba!") is gyógyítottak, ezt vagy önmagában, vagy valamilyen gyógyfüves kezelés mellett használták.
• Rontás: a családban hetedik gyermekként születettek képesek rontást rakni valakire, de ismerniük kell a rontások ellenszerét is. A rontást általában nő végzi, pl. ahogy a nő főzi az ételt, közben beleköp, Ahogy az étel forr, úgy forrjon a férfi esze is utána.
• A rontás legősibb módja az átkozás, ez lehet fogós és ártalmatlan átok is. Az átoknak akkor van foganatja, ha halálos ellenségre mondják, de ártalmatlan, ha pl. a szülő mondja mérgében a rosszalkodó gyerekére.
• A cigányok hisznek kísértetekben, boszorkányokban, és a foggal született gyereket táltosnak tartják, aki 7 évig van köztünk, különleges képességei vannak, de 7 év után eltűnik, többé senki sem látja. A táltos fiúban az ördög lakozik, a mit-mit madárban is, ami egy ördögi teremtmény, csak gazdája számára látható, aki megidézte, pontosabban kiköltötte a hóna alatt. Ezután a mit-mit madár gazdája minden kívánságát teljesíteti, de mivel ördögi teremtmény, nem keresi gazdája javát, ellene is fordulhat. Egyetlen módon lehet megszabadulni tőle, ha gazdája olyan dolgot kér tőle, amit nem tud teljesíteni, akkor vagy elpusztul, vagy ha felismeri gazdája szándékát, akkor a gazdáját pusztítja el.
• A sündisznó valamikor ember volt, paráználkodó papokat büntetett Isten azzal, hogy sündisznókká változtatta őket, így megközelíthetetlenné váltak.
• A teknősbéka valamikor asszony volt, mikor Isten a földön járt, az egyik házban kenyeret dagasztó asszonnyal találkozott, azt ígérte az asszony, hogy amikor visszafelé jön, addigra kisül a kenyér, azzal megkínálja. Isten jött visszafelé, de az asszony megbánta ígéretét, sajnálta a szépre sült kenyeret, magára húzta a dagasztóteknőt, hogy elbújjon Isten, és így az ígéretteljesítés elől. Emiatt Isten elátkozta, hogy egy életen át hordja a teknőt, így lett teknősbéka.

Virrasztás / Allnight vigil Hodász, 1989. Horváth Dávid felv.

Egy korty a halottnak 1983. Gőzsy Gáborné felv.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyok

https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288257/file/romologia.pdf