Cigány identitás

I

A cigány identitás - és általában az identitás - alatt egy csoporttal, annak kultúrájával való azonosság-vállalást értünk. Ilyen értelemben mindig is létezett cigány identitás, ugyanis a romák mindig saját maguktól eltérő kultúrájú, más hagyományokkal rendelkező emberek között éltek. A vándorlás, állandó lakás hiánya, a szabadság és a természettel való szoros kapcsolat mind a cigány, mind a velük érintkező népek számára nyilvánvaló megkülönböztetésül szolgáló kulturális különbség.

Egységes nemzeti öntudatról, kollektív cigány tudatra való ébredésről azonban csak a 20. századtól beszélhetünk. Ez nem meglepő, hiszen a nemzeti ébredés időszaka, a különböző népek, így a magyarok esetében is csak a 19. századi felvilágosodás eredménye. A 20. század második felében kezdett el kitermelődni a romák első generációs értelmisége, akik felismerték népük elveszőben lévő kultúráját, hagyományait, azt megőrzendő kezdtek el foglalkozni a cigány kultúra ápolásával. Hazánkban már 1957-ben megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, de a szocialista ideológia nem támogatta, így a szervezet rövid életű volt. A cigányság kultúrájának ápolása érdekében létrejött mozgalomnak az első nagy, nemzetközi lépése az 1971-ben Londonban megrendezett Első Roma Világkongresszus. Ezen a fontos eseményen fogalmazódott meg az egységes cigány nyelv szükségessége (mely addig számos nyelvjárásban élt, de nem rendelkezett egy "hivatalos" nyelvjárással), itt alkották meg a cigány zászlót, melynek alsó zöld sávja a földet, természetet, erdőket és mezőket, felső kék sávja pedig az eget, a szabadságot, Isten gondviselését szimbolizálja. Ezen a háttéren egy piros kerék látható, mely a vándorlás, a cigány szekér szimbóluma, ugyanakkor utal a lenyugvó napra is.

Szintén az Első Roma Világkongresszuson fogadták el a cigány himnuszt, melynek címe:

                     Gelem, gelem (Mentem, mentem), magyar fordítása így hangzik:

Mentem, mentem végtelen utakra, találkoztam boldog cigányokkal,

Hej, cigányok, honnan, merről jöttök, mely országból, milyen szerencsével.

/:Hej, cigányok! Hej testvérek!:/

Volt nekem is rég egy nagy családom, legyilkolták fekete légiók.

 Menjünk együtt világ cigányai, nyissuk meg a cigányok útjait.

Ébredjetek, keljetek testvérek, együtt leszünk és együtt lesz erőnk.

Magyarországon van egy másik dal is, mely cigány himnuszként ismert, ez a dal kevésbé a nemzetköziséget és az egységes cigányságot helyezi középpontba, sokkal inkább a

"cigánynak lenni" állapot belső megélését érezheti át a dal hallgatója.

Zöld az erdő, zöld a hegy is, a szerencse jön is, megy is.

Gondok kése húsunkba vág, képmutató lett a világ.

Egész világ ellenségünk, űzött tolvajokként élünk.

Nem loptunk mi, csak egy szeget, Jézus vérző tenyeréből.

Isten könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk.

Megátkoztál, meg is vertél. örök csavargóvá tettél.

Ehhez az eredeti szöveghez, hogy Isten szeretetét a cigányok iránt kifejezze, újabban egy negyedik versszakot is írtak:

Isten könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk.

Megáldottál, megváltottál, Országodba befogadtál.

A 20. század végén, 21. század elején egyre több olyan értelmiségi és művész van, aki vállalja cigányságát, saját kultúrájából kiindulva alkot, ezzel is ismertebbé téve a cigányságot, harcolva a cigány kultúra létjogosultságáért. Cigány költők, írók, festőművészek, és már divattervezők is alkotnak maradandót a cigányságról, mindenkinek.

A világban történő szétszóródás, kis csoportokban élés, írott történelem, egységes törekvések hiányában a cigányság rengeteg külső elemmel gazdagodott a nyelv, kultúra, vallás, stb. területén. Ezért, noha a cigány identitás erős, ez a gádzsóktól való megkülönböztetésen alapul, és ugyan az alaprétegek hasonlóak, de rendkívül változatos a cigány kultúra, mely mindenhol más.

                            Cigány zászló

Cigány himhusz

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyok

https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288257/file/romologia.pdf