Kik a cigányok?
Kit tekintünk cigánynak?
Azt tekinthetjük cigánynak, aki annak vallja magát.
A nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993 évi LXXVII. törvény alapján azt a
személyt tekinthetjük valamely kisebbséghez tartozónak, aki saját magát az
adott kisebbséghez tartozónak tekinti.
A népszámláláson tízévente lehetőség nyílik arra, hogy etnikai hovatartozásukról nyilatkozzanak a magyar állampolgárok. Aki ilyenkor bármely cigány csoporthoz6 tartozónak vallja magát, arra mondhatjuk, hogy cigány. Ez egy meglehetősen objektív adat, ám a cigányság valós lélekszámát nem tükrözi. Számos oka lehet annak, hogy valaki nem vallja magát romának. Lehet, hogy egyszerűen nem tartja fontosnak; lehet, hogy elsősorban magyarnak tartja magát, emellett roma is. Lehet az oka a félelem: vitathatatlanul feszültségeket gerjeszt Magyarországon a cigányügy, a cigányság helyzete, így lehet, hogy sokan jobbnak találják, ha nincs arról dokumentum, hogy ők romák. Erre analóg példa, hogy a 2. világháború előtt kb. 300.000 ember vallotta magát német kisebbséghez tartozónak hazánkban. A 2. világháború után alig több mint 3000-ren! Ekkoriban a németek egy részét kitelepítették, deportálták, de nem ennyire sokat, hanem a többiek további megtorlásoktól, kitelepítésektől, deportálásoktól, hátrányoktól félve inkább nem vállalták nemzeti identitásukat.
Azt tekinthetjük cigánynak, akit a környezete annak tart.
Ez egy meglehetősen szubjektív módszer: a (többnyire nem roma) kutató önkényesen eldönti, hogy szerinte ki cigány és ki nem, vagy segítséget kér a települések önkormányzataitól/ családgondozótól/ védőnőtől/ iskolától, stb., hogy nevezzék meg a településükön a cigány családokat, itt szintén önkényes besorolásról van szó. 1993-ig az iskolákban minden osztályfőnök számon tartotta a cigány tanulókat (szintén saját megítélése alapján), de 1993 óta ilyen iskolastatisztikát a személyi jogok tiszteletben tartása miatt tilos vezetni. Azóta tehát országos reprezentatív vizsgálatokkal igyekeznek a kutatók feltérképezni a magyarországi cigányság létszámát, helyzetét, életkörülményeit, de mivel ahogy említettem, a kutató dönti el, hogy kit tekint romának és kit nem, nagyon nagy a szórás a különböző kutatási eredmények között. Változó például, hogy a vegyes házasságokból származó családokat hova sorolják, mi alapján döntik el, hogy cigány vagy nem cigány csoporthoz tartoznak. 600.000 és 1.000.000 fő közé tehető Magyarország legnagyobb kisebbségének lélekszáma.
Az a cigány, akit a többi cigány annak tart.
Ez a meghatározás igyekszik áthidalni az objektív önbevalláson alapuló alacsony létszám és a szubjektív megítéléssel kapott reálisabb lélekszám közötti különbségeket, de már a megfogalmazásnál problémaként merül fel, hogy mi alapján döntjük el, hogy ki a "többi cigány", aki majd meghatározza, hogy kit tekintsünk romának. Emiatt ezt a definíciót nagyon ritkán használjuk, reprezentatív vizsgálatok során nem jellemző, inkább egy-egy településen belüli viszonyok feltárására alkalmas.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyok
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288257/file/romologia.pdf