Tánc
Tánc
Tévhit, hogy minden cigány jól tud táncolni, de tény, hogy a jó táncost nagy becsben tartják, szívesebben meghívják mulatságokba, hogy ott fokozza a hangulatot. Már fentebb, a táncdalok tárgyalásánál említettük, hogy spontán módon bárhol, bármikor kialakulhatnak táncmulatságok egy roma közösség hétköznapjaiban. Ezeknek a mulatságoknak a gyerekek is szemtanúi, így egészen kicsi kortól a szemlélődés és utánzás módszerével, illetve a felnőttek bíztatása és irányítása mellett a jobb mozgású gyerekek hamar megtanulnak táncolni. A gyerekeket kicsi koruktól fogva "oktatják" a táncra, vagyis éneklés közben ölben fogják, ritmusosan mozgatják, "táncoltatják". A jó mozgású gyermeket külön tanítgatják, dicsérik, gyönyörködnek benne.
A hagyományos cigány tánc esetében a férfi táncának jut a főszerep, ő kezdeményezi a táncot, a nőnek nem szabad felkérni a férfit táncolni. A hétköznapi, esténkénti vagy hétvégi összejövetelek alkalmával nem jellemző, hogy egyszerre sokan táncolnának, hanem egy férfi vagy egy nő, máskor egy pár táncol csak, a többiek pedig nézik, énekelnek, ütik a ritmust. A táncban kivétel nélkül mindenki sorra kerül, aki nem tud jól táncolni, az is, a gyerekek is. Ezzel is kifejezésre juttatják a fentebb említett tiszteletadást és az egyenlőség kinyilvánítását, vagyis mindenkinek jár egy-két percnyi osztatlan figyelem.
Nagyobb mulatságokon, esküvőkön nincs ilyen szokás, ezeken az alkalmakon egyszerre sokan táncolnak. Ha párosan táncolnak, nem érintik meg egymást, nem néznek egymásra, nem beszélnek egymással, hanem többnyire fejüket lehajtva, lábukat figyelve táncolnak. A tánc során a nőnek szemérmesen kell táncolni, nem lehet kihívó, mindig a férfiak tánca a díszesebb, hivalkodóbb, harsányabb. Illik minél több lányt felkérni táncolni, ha egy lány keveset táncol, saját rokonainak kötelessége, hogy megtáncoltassák.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyok
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/288257/file/romologia.pdf
Gönyey (Ébner) Sándor: Táncot járó cigányok.
Porcsalma, 1937.